Kisfiam azt kérte, találjak ki valami vicceset. Megkérdeztem, hogy "van e kedve alkotni", (már régen nem rajzolgatott). De végül előszedte a kis papírjait meg ollóját. Én vittem egy dobozt, celluxot, ragasztó stiftet. Előkerültek a kis nyomdái, filc, színes ceruza, matrica. És indult is a móka.
Nem értette mire is kellene nekünk az a doboz, pláne, hogy miért vágok rá lyukat. Odatettem mellé, és megkérdeztem, hogy "Postás játék jó lesz?"
Felcsillant a szeme és már tépett, vágott, rajzol (inkább firkált) és közben mondta, hogy kinek mit üzen. Összeállítottam néhány borítékot, amire tettünk bélyeget is (matrica, nyomda) és mehetett is a postaládába. Amikor nekem írt levelet suttogva mondta magának, én meg hangosan "felolvastam" az üzenetét. Hát, tényleg jó móka :)
Beszélgessünk közben sokat. Szakmáról (postás), a levelek útjáról, üzenetekről. Bővülhet a szókincs. :)
Nem nagyon szeret rajzolni az én kicsikém, és nem értettem miért, hiszen egész jó a kézmozgása. Rájöttem. Okos. Tudja, hogy amit lerajzol, az nem hasonlít arra, amit igazán odaképzelt a papírlapra. Ezért nem is csinálja. Mikor mondtam, hogy írjon, közölte, hogy ő még nem tud. Válaszom ennyi volt: "nem baj, hogy még nem tudod, bármit csinálhatsz, nem baj ha nem szép"
Vidáman belemerült a firkálásba, napocska rajzolásba...
Bátortalan, így csak támogatásra van szüksége. Szeretném, hogy szeresse a ceruzát, tollat, hogy az iskolában ne legyen probléma. Még van mit fejleszteni a finommotorikán, de tudom, hogy iskolás korára minden jó lesz.
Ja, és ne felejtsünk mi sem levelet írni csemeténknek. :)
A jó kézügyesség nem csak az íráshoz segít, de az apró dolgok összerakásában, szétszerelésében is. Alkossunk együtt sokat.
Reni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése